A csütörtöki találkozó elsőszámú célja az volt, hogy az érintett szervek, azaz az állategészségügyi igazgatóság, az erdészeti őrség, az erdészeti igazgatóság, illetve a megyei vadászati és horgászati egyesület közösen kidolgozzanak egy prevenciós tervet annak érdekében, hogy a fertőzés újbóli felbukkanását meg lehessen előzni.
A vadászterületek adminisztrátorai az elmúlt években tapasztalt problémák kapcsán az ASP terjedésében kulcsfontosságú szerepet játszó vaddisznókat emelték ki. Mint elmondták, komoly anyagi forrásokat emészt fel a vadászterületeken talált, potenciálisan fertőzött tetemek eltávolítása, a szükséges laborvizsgálatok elvégzése és az elhullott példányok hűtött tárolása addig, míg az analíziseredmények visszaérkeznek.
Az állategészségügyi igazgatóság által ismertetett adatok szerint 2021-ben 588 vaddisznómintát elemeztek, melyek közül 3 származott elpusztult példányoktól, a fennmaradó 585 vadászok által kilőtt állatokból érkezett. A tetemekből érkezett 3 minta közül mindössze 1-ben mutatták ki az afrikai sertéspestis jelenlétét, a másik 2 minta értelemszerűen negatív lett. A kilőtt vaddisznók közül 109 volt fertőzött, így a többi 476 állatot, melyben nem mutatták ki a betegség jelenlétét, fel lehetett dolgozni. 2022-ben eddig 162 minta érkezett be a DSVSA laboratóriumába, ezek közül 32 lett pozitív.
„Az afrikai sertéspestis felügyelete mind a megelőzés, mind a védekezés szempontjából közös felelősségünk. Eljutottunk arra a pontra, hogy a házisertéseknél a betegség terjedését kordában tartjuk, de a fő átviteli faktor a vaddisznó. Van egy kérésem – tudom, hogy ez nagyon nehéz, de nem lehetetlen –, mindannyiunknak együtt kell működnünk, hogy leküzdjük ezt a csapást, amelynek óriási gazdasági következményei vannak az országra nézve” – mondta el a találkozó során Radu Roca kormánymegbízott.
